Tegyük félre egy kicsit a sztereotípiákat úgy mint a 3F-et, a szarolaszt, és ezek társait. Ebben a szegmensben, amiről maga a blog is szól nincsenek csodák, a mostani témakörben pedig pláne, mivel ennek a bejegyzésnek az a célja, hogy élhető alternatívákat mutassak a két leggyakoribb olcsó márka modelljei helyett. Ráadásul, itt félmillió a teljes keret, ami azt jelenti, hogy tartalmaznia kell a vételárat, az átírás költségeit, a biztosítást, és egy vezérlés + olajcserét, így a keret valahol 300 és 350.000 közé esik. Úgy éreztem majd' másfél év távlatából, hogy a cikk némi aktualizálásra szorul. Mivel azóta szinte minden autónak az ára  megemelkedett nagyjából 20%-al, így ezek az autók még mindig az ötszázezer forint alatti kategóriát képviselik, viszont a jobb állapotúak vételára mellé már nem fér bele az átírás és az első szervíz költsége ebbe a keretbe.

Citroen Saxo / Peugeot 106

Azért vettem a két autót egy kalap alá, mivel a műszaki tartalmuk megegyezik. Mindkettő a "szupermini" kategóriába tartozik és mindkettő a PSA féle TU motorcsaláddal van szerelve. Benzinesből létezik 1.0, 1.1, 1.4 és 1.6 literes motorral szerelt, dízelből pedig az 1.5-ös. A Peugeot-okból, mivel 1991-től gyártották, léteznek Phase I és Phase II- es modellek is is, amiből én az utóbbit választanám, mert 1997-től már a kormánylégzsák széria felszereltség lett.

Citroen Xantia / Peugeot 406

Megint egy azonos platformra épített páros következik, lesz még egy pár ilyen. A Xantiát Európa nagy részében nagyon szerették, érthető is miért. Családi autó kényelmes utastérrel, remek felfüggesztéssel és zajszigeteléssel. Az autót a neves Bertone stúdió tervezte, úgy mint az elődjét, a BX-et. Elődjénél nagyjából 20 centivel hosszabb és szélesebb is egy kicsit, inkább már a nagy autók közé tartozik. Hidraulikus felfüggesztéssel van ellátva, ami ha nincs megfelelően karban tartva tud problémákat okozni, de ennek az autónak a csúcsmodellje, az Activa V6 tartja mai napig a Jávorszarvas-teszt rekordját 85 km/h-val. Viszont érdemes vigyázni, mert az autó elektronikai problémái képesek megkeseríteni az ember életét. A 406-ost a legtöbb ember a Taxi filmekből ismeri, és  nagyjából ugyanazt tudja a mint a Xantia viszont ezekbe nem szereltek hidraulikus felfüggesztést, ami meg is látszik a mostani árában. Az épkézláb példányok 350.000 forint környékéről indulnak, és egészen ennek a duplájánál érnek véget, ha nem nézzük az igen csak kellemes külsejű 406 Coupét, míg Xantiából a kínálat csúcsa található 350.000 forintnál.

Daewoo Lanos

A Lanos, bármennyire is nem tűnik annak, világmodell, hiszen a sarkkörön kívül minden kontinensen megjelent, valamilyen márka égisze alatt. A Giugiaro tervezte formavilág még ma is tartja magát, és elvileg a műszaki tartalom is, hiszen egyes források szerint eme koreai remek 2020-ig készült. Létezik belőle 3 ajtós, 5 ajtós csapott hátú, valamint 4 ajtós sedan. Mint a legtöbb korai koreai autó (ami az esetünkben egyébként GM), a beltere szegényes, kemények, kopogósak és ridegek a műanyagok, de jól tartják magukat sok év távlatában is. Az autó rozsdára nagyjából annyira hajlamos mint kortársai, motorjai ék egyszerűségű 1.3-as, 1.4-es, 1.5-ös szívó motorok, amik a rideg tartást (természetesen megfelelő kopó alkatrész és olajcsere intervallum mellett) is bírják.

Daewoo Nexia

Miért vesz az ember Nexiát? Mert olcsó és mert muszáj. Mikor kijött nem szerették, mert nem volt túl szép, nem volt erős, az anyagminősége gyenge volt és valahogy a futóműve sem volt az igazi, mivel az E Kadett műszaki alapjaira épült, ami már akkor sem számított a technika csúcsának. Viszont ezeket mind meg lehetett szokni és ha ez megtörtént, akkor egy egész élhető autót kaptunk, aminek a mottója: ami nincs benne, az nem tud elromlani. A beltere szürke, de érdekesen japános, az ergonómiája kifejezetten jó. A motorpalettán két darab 1.5-ös szívó erőforrás található, 8 és 16 szelepes változatokban.

Fiat Brava / Fiat Bravo

Az itthoni használtautó-piac egy kifejezetten lenézett párosa. A kezdetekben gyenge összeszerelési minőség nem túl jó minőségű anyagokkal találkozott a beltérben, illetve a teljesen véletlenszerű meghibásodások sem segítettek az autó megítélésén. Ennek ellenére, ha törődnek vele, tud nagyon hálás jószág is lenni, hiszen futnak belőle a Föld-Hold távolságát megtett példányok is. Motorokból 1.2-től 2.0-ig kétdecinkénti osztásban találhatók a benzinesek, a kétliteres erőforrásban pedig öt henger mozog fel és alá. Dízelből létezik 1.9 TD, illetve a modernebb 1.9 JTD, ami nagyságrendekkel jobb az elődjénél. Aki kényelmes tempóban szeretne autózni, annak ideális, de nagyobb tempónál kiérezni a futómű hiányosságait. Készült belőle sedan kivitel is, Marea néven, és ezeknek az autónak a platformjára épült az ikonikusan kinéző Multipla is.

Honda Logo

A Logo a Jazz előfutára, bármilyen furcsának is tűnik. Méretben a kicsi kei-carok és a Civic között található, a maga 3,78 méterével. A motorpalettán a D13B kódú szörnyeteg található csak, a maga 65 lóerejével és 108 Nm nyomatékával, ami városi autózáshoz ideális. Ehhez kapcsolódhat egy 5 sebességes kézi, egy három fokozatú hagyományos automata, vagy egy fokozatmentes CVT váltó. Belterében, a színes és vidám külsejével ellentétben a praktikusság dominál, minden is szürke, főleg a 2000 előtti példányokban, amiből még a fordulatszámmérő is kimaradt. Legnagyobb problémája, mint a korabeli autóknak, a rozsda, ami a hátsó íveket és a küszöböket támadja előszeretettel.

Nissan Almera I

A Nissan a Sunny-t váltotta az Almerával, amikor 1995-ben piacra dobta az autót. 3 és 5 ajtós csapott hátúként, illetve 4 ajtós sedanként lehetett kapni, kombi sajnos nem készült belőle. Kijövetelekor nem volt egy nagy eresztés, de ezt a "minőségét" sokáig meg tudta tartani. Vagyis hát... Egy nagy problémája van, az pedig a vasoxid, de az nagy mennyiségben. Ami az erőforrásokat illeti, mivel nagyjából 1 tonna az autó, így már az alap 1392cm³-es, 75 LE-s motor is képes egész szépen mozgásba hozni a kasztnit, de aki egy kicsit többet akar benzinesből annak ott a szintén 1.4-es 87 LE-s és az 1.6-os 90 LE-s motor is.(Csak zárójelben jegyezném meg, hogy gyártották az autót 2 literes 143 LE-t tudó szívó benzines erőforrással, de ezt mára nagyjából lehetetlen fellelni.)Dízel fronton az elpusztíthatatlan, C20D kódjelű szívómotort találjuk.

Nissan Primera II

A kistesó Almerához hasonlóan, újonnan ez az autó sem volt a csúcsok csúcsa, de nagyon szépen sikerült megöregednie. Mára már egy rendkívül olcsón fenntartható középkategóriás lett. Az autó beltere tartós és a korának átlagánál jobb minőségű, bár nem ez fogja megdobogtatni az ember szívét. Karosszéria fronton hármas tagolásban létezik belőle ötajtós ferdehátú, négyajtós lépcsőshátú, és kombi is. Az alap 1.6-os motor néha egy kicsit kevés lehet a több mint 1,3 tonna mozgatásához, ezért az erősebb, és nem is túl sokat fogyasztó 1.8-as és 2 literes benzinesek ajánlottak, de létezik belőle tartós TD erőforrás is, bár ezt csak erős idegzetűeknek, mivel a 2 literes feltöltött motorból a Nissan mérnökei mindössze 90 LE-t csiholtak ki. 

Renault Mégane I

A 19-es utódjaként, 1995-ban debütált, '96-ban megjelent egyterűként is, Mégane Scénic néven. A karosszériából mindenki talált kedvére valót, hiszen létezik belőle ferdehátú, sedan, kombi, coupé és még vászontetős kabrió is belőle. A motorpalettán kétféle 1.4-es (8 és 16 szelepes), 1.6-os, 1.8-as, 2 literes benzines és 3-féle 1.9-es dízel (szívó a D jelzésű, valamint turbós a dTi és a dCi) található. Sportosabban vezető embereknek a coupé ideális lehet, a dinamikusabb motorokkal, illetve a jobban hangolt futóművel. Az F kódú (1.8-as és 2.0-ás) motorokkal viszont érdemes vigyázni, kényes jószágok visszatérő elektromos és EGR problémákkal. A Mégane egyik nagy előnye, viszont az, hogy olcsók hozzá az alkatrészek, mert több modellben (Clio II, Thalia I, Logan) is megtalálhatók.

Renault Twingo

Apró méret, vidám külső és furcsa műszaki megoldások jellemzik az első generációs Twingo-t. A legtöbb autó beltere világos és a kormány kicsit érdekesen, eléggé megdöntve helyezkedik el. A helykihasználását viszont zseniálisan csinálták meg a Renault mérnökei, bent ülve nem tűnik fel, hogy az egész autó 3,43 m. Az 1.0-ás és 1.2-es benzinmotorok nem erőgépek, de elegek a városban való dinamikusabb autózáshoz, és cserében nem is fogyasztanak olyan sokat. A korai példányok nem bővelkedtek extrákban, viszont a 2000 utániakban már klímás modellekkel is találkozhatunk.

Seat Arosa / VW Lupo

A VW konszern A00-ás platformjára épült mindkét autó. Egy igazi kis városi cirkálók, a maguk nagyjából 3,5 méteres hosszával. Mindkét autót gyártották 1.0, 1.2, és 1.4 kivitelű benzines, valamint gyártották 1.7-es SDI motorokkal is, viszont a Lupo-ból készült 1.6-os motorral szerelt GTI verzió, valamint 3L kivitel is 1.2-es TDI motorral és Tiptronic automata váltóval, amit kifejezetten azzal a szándékkal gyártottak, hogy a fogyasztása elérje a mai is hihetetlennek tűnő 3L /100 km-es átlagot. Emiatt a 3L felszereltségű autókat jelentősen megváltoztatták, így nagyon sok elemét (ajtók, felnik, motorháztető, sőt a kormány is) alumínium és magnézium ötvözetre cserélték, Start-Stop rendszert kapott, alacsony gördülési ellenállású gumikat, valamint az autó légellenállási együtthatóját is lecsökkentették 0,29-re.

Skoda Felicia

A Fabia elődje, ami már Volkswagen felügyelet mellett készült, és ezt észre is lehet venni az összeszerelés minőségén. Az ősi 1.3-as OHV Skoda blokk mellett szerelték VW féle 1.6-os 75 LE-s benzinmotorral, valamint 1.9-es szívó dízellel is. A motorok megbízhatóak, ám borzasztó nagy problémája ennek az autónak a rozsda. Az autó szinte mindenhol tud rozsdásodni ahol nem műanyag, ennek két leggyakoribb helye az ötödik ajtó és a hátsó sárvédők íve. Ha szerencsés az ember, és szereti a különlegeset, a Feliciából készült pickup kivitel is, ezek legtöbbjében a nem túl dinamikus, ámbár borzasztóan tartós 1.9 SDI motor található.

Volvo 440 / 460

Ez volt az az autó, ami miatt elkezdtem ezt a bejegyzést írni. Mikor én, mint autóbolond mondtam a haveroknak, hogy én anno mit néztem első autónak, mindenkinek egy kérdése volt: "Ammeg mi?" Nos, a Volvo 400-as szériája 1986-ban indult a cseppet sem Volvosan kinéző 480-assal, amire az ember azt is hihetné, hogy sportautó, de sajnos nem. Az az autó magában megérne egy misét, de azt egy későbbi alkalomra tartogatom. A 400-as sorozat felejthetőre sikeredett, mivel a Volvosok szerint nem is igazi Volvo, hiszen a hollandiai NedCar üzemben készült, Renault származék motorokkal. A motor paletta 1.6-os, két féle 1.7-es (90 LE szívó, és a ritkaság számba menő 120 LE turbós), 1.8-as és 2.0-ás benzines, illetve 1.9-es TD erőforrást tartalmaz. Az utastere nem túl bő, de az anyagok minősége kárpótol, főleg a jobban felszerelt modellekben, amikben elektromos ablakok, plüss vagy félbőr kárpit, esetleg még klíma is található.

VW Vento

A Vento a Golf III sedanná alakított és átdolgozott kiadása, ami ez előtt Jetta, ez után pedig Bora néven futott, legalábbis az európai piacon. 1.4, 1.6, 1.8, 2.0, illetve a mára kuriózumnak számító 2.8 VR6-os benzinmotorral, valamint 4 különböző (2 fajta turbós, 2 fajta szívó) 1.9-es dízel motorral szerelték. Az autó gyártásának beindítását elkapkodták, így a korai évjáratú autókkal rengeteg volt a konstrukciós és összeszerelési probléma (rosszul működő elektromos állítómotorok, zörgő műszerfal, rosszul illesztett ajtók, stb.), de ezeket egy éven belül sikerült orvosolni. A vezethetősége viszont nagyon jóra sikerült, hiszen az autóról készült beszámolók arról szóltak, hogy a kormányzása precíz, váltója rövid úton és pontosan jár, és jól hangolták a futóművét, így nagyszerű az úttartása.